Egy hideg téli reggelen Bogyó, a csigafiú vidáman kopogtatott Babóca, a katicalány ajtaján, hogy szánkózni hívja. Babóca gyorsan felvette a téli kabátját, sapkát, sálat, kesztyűt húzott és már indultak is. A katicalány felült a szánkóra a csiga pedig húzta-húzta erősen. Hamarosan elállt a hóesés, Bogyó és Babóca élvezték a napsütést, lankás dombokon és meredeken hegyoldalakon csúsztak újra meg újra. Szánkázás közben egyenesen nekiszáguldottak a domb alján álldogáló hóembernek. Bogyó és Babóca megállípította, hogy a felborult hóember teljesen tönkrement, így vidám hógolyózásba kezdtek a használhatatlan hóemberből csipegetve. A hóból épített emberformából hamarosan szinte semmi sem maradt, egyszer csak Baltazár, a méhecske köszönt rájuk, aki nem ért rá hógolyózni, mert kalapot és sálat hozott a tegnap épített hóemberére. Bogyó és Babóca nem merték elmondani Baltazárnak, hogy feldöntötték a hóemberét, inkább újat építettek…